Körülbelül mostanra az emberek 92%-a feladta az Újévi Fogadalmat, amit Szilveszter napján megtett.  Mi ennek az oka? Sajnos, ezen a területen szinte szakember vagyok... Túl sok vagy túl nagy változásra való törekvés csak bukást jelent. Az első akadályokat jól vesszük, visz a lelkesedés, aztán jönnek az első munkanapok, úszik a konyha és a háztartás, és csak egyszer ne legyen idő előkészíteni a másnapi salátát... Puff, annyi, megyünk vissza Marika nénihez a menzára vagy a sarki kínaiba. Hogy miért pont ezt a témát írom? Nos, az Újévi Fogadalmat tevő emberek 32%-a fogyni szeretne. Vagy végre lefogyni. Vagy újra lefogyni. Nem baj, még van 6 hónap a nyárig, belefér a tojásos rizs és az ananászos csirke... 

Első kisfiammal voltam várandós, amikor rengeteget híztam. Több, mint 40 kiló jött fel rám. Napi egy doboz jégkrém, meg az éjféli sajtburgerek a közeli gyorsétteremből... A férjem volt a futár. D születése után több, mint 100kg-ot nyomott a mérleg. Ja, nem a mérleg, én. A szoptatás nagy segítség, két hónapos volt a pici, mikor megfogadtam, meglovagolom a lehetőséget és ésszel(!!!) nekikezdek leadni a felesleget.

Természetesen egyedül nem akartam belevágni, hiszen a gyermekem egészsége mindennél fontosabb. Így kötöttem ki a WeightWatchers nevű szervezet egyik csoportjában. Írországban, az Egyesült Királyságban és még egy jópár országban nagy népszerűségnek örvend ez, heti gyűlésre mész, ahol lemérnek, meghallgathatsz egy előadást és megveheted a termékeiket. Ha. Az egész pontrendszeren alapul, nem, kor, magasság, egyebek alapján kapsz egy napi pontmennyiséget és annyit ehetsz. Minden élelmiszernek megvan a maga pontja, összeadod, csá.

Férjem, M is és én is szépen elkezdtük fogyni és nyárra elértem a várandóság előtti súlyomat. Mégsem voltam elégedett. A bőröm halvány volt, sápadt és száraz, az emésztésem korántsem ideális. De sok idő nem volt korrigálni, D egy éves születésnapján derült ki, hogy a szívem alatt ismét valaki bújkál. O következő év márciusában Nagypénteken látta meg a napvilágot. Ezúttal elszánt voltam, sokkal egészségesebb döntések meghozták az eredményt, mindössze 18 kiló plusz jött fel.. Juhúú! A szoptatás alatt itt is lejjebb mentünk, de csak a 70-et értem el és azóta azon csücsülök. Viszont azóta rájöttem rengeteg dologra ezzel kapcsolatban. Hagy avassalak be az elsőbe.

A fogyókúra nem működik. Nem, egyik sem, hosszú távon meg pláne. Ezt egy olyan ember mondja (jelen!), aki a Föld minden diétáját kipróbálta. Voltam vegetáriánus, vegán, fogytam a Weight Watchers-szel, és végigcsináltam a káposztaleves kúrát. Számoltam kalóriát, mérlegeltem, hogy nehogy két grammal több legyen a zsírmentes joghurt, amit megeszek. Vércsoport-diéta, glikémiás index, UpDate. Egészen addig, míg azt vettem észre, hogy semmi máson nem jár az agyam, totál kivagyok, abszolút depreszzió, ha "véletlen" megeszek egy fánkot, de akkor már a többi hatot is, mert úgyis mindegy,nem? 

Az utam a felismerésig O fél éves kora körül kezdődött. Elkeztem itt, Bray-ben (Írország) egy fantasztikus sportot, amelynek roller derby a neve. Életem első igazi sportja, pláne csapatsport! Rengeteget tanultam magamról, a sporttársiasságról (van ilyen szó egyáltalán?!) és az EGÉSZ-SÉGről. 

Az első komolyabb felismerés az ember és a fogyókúra kapcsolata volt. Úgy tekintünk a testünkre, mint az ellenségünkre, amit feltétlenül meg kell zabolázni és az általunk elképzelt ideálba beleerőltetni. Magasról letojjuk, mire lenne szüksége és mik a jelzések, amit olyan sóvárgva felénk küld. Ezért sikerült nekem fogynom  a csoportban, és ezért is híztam vissza. Ugyanazt a rossz minőségű ételt ettem, kis mennyiségben, sosem gondoltam arra, hogy a testemnek mi a jó és szükséges, a szemem előtt az ÉN jólétem lebegett mindössze. Megállva a tükör előtt mire gondolsz? "Bakker, mekkor a fenekem és ez a narancsbőr a combomon, tiszta gáz. Nézzenek oda, hogy lóg a bőr/háj a felkaromon, és hú, nézd, nézd azt a bluggyanatot ami kifigyel a derekamon a bugyi fölött..." (idézet Happyorsi memoárjából). 

Tehát az első feladat nem az, hogy lerohansz a zöldésgeshez és veszel hat kiló salátát a tofuhoz. Először is meg kell nézned, mit ad/adott neked a tested. Hát nem csodálatos? Ha beteg vagy, gyógyul. Lázat képez, hogy megvédjen. Vart von a sebedre, hogy lezárja a kórokozók elöl. Emészt, kiválaszt, táplál, a legjobbat próbálja kihozni abból, amit kap. Az izmok, a csontok lehetővé teszik, hogy járj, és ha fáj, annál jobban nem is érezhetjük, hogy élünk! És mi hogy bánunk vele? Cukor, totál gyári kaják, gyorséttermek műanyag szendvicsei, amivel tömjük. Rá akarjuk erőltetni, hogy olyan legyen, amilyennek mi akarjuk. Nézzünk egy hasonlatot.

Mondjuk, hogy kaptál két kiskutyát gyerekkorodban. Az egyiket a legjobb tápokkal eteted, állatorvoshoz viszed, amikor szükséges, ápolod, szeretgeted, neveled, tanítod, idomítod folyamatosan és gyakran. Hű társad lesz később, tudod, hogy megbízhatsz benne, hogy hogy fog reagálni, mikor valamelyik kezeddel intesz, számíthatsz rá, hogy melletted áll.

A másiknak a legolcsóbb cuccokat adod. A sarokba rakod, nem viszed a levegőre. Nem ápolod, csak próbálod elfésülni rajta a tökéletlenségeket. Nem felel meg az elvárásaidnak, ezért fenyítve, szigorúan bánsz vele, hogy végre úgy viselkedjen, ahogy te szeretnéd, de persze ezzel csak az ellenkezőjét éred el. A kutyus agresszív, szófogadatlan, piszkos szőrű és kifejezetten nem szobatiszta lesz. De ha változtatsz, idővel két fantasztikus társad is lehet. 

Az első változás tehát az, hogy elfogadod, hogy hol vagy most. A következő lépés lesz, hogy végre szeretettel és ne parancsokkal fordulj a tested felé. Állj tükör elé, lehetőleg meztelenül. Igen, meztelenül, de ha ez túl sok, fehérneműben. Először csak öt percre, aztán növelheted az időtartamot minden nap egy kicsit. Találj meg mindent, amit szeretsz, ami csodálatos, ami gyönyörű rajtad. A hajad omlása, a formás nózi, amit édesanyádtól örököltél. A mandulavágású, szép szemek, ami annyira jellemző édesapád családjára. A művészi kézfejek, a hihetetlenül szimmetrikus bokák. Keresd és megtalálod. Ha úgy gondolod, hogy a gondolataid elkalandoznak a negatív irányába, ne ítéld el magad. Egyszerűen fogadd el, hogy így érzel most, ebben a pillanatban. Csak vedd észre, semminthogy haragudj.

Mint sokminden az életben, ehhez a gyakorlathoz is türelem és gyakorlás kell. De az első lépést megtetted. Gratulálok, fantasztikus vagy!

Hogy segítsem az utad -és nem kevés önzőséggel a sajátomat is-, a következő struktúrát adom majd a blognak. Hétfőnként étkezési tanácsok, receptek, különféle diéták összefoglalóit találhatod majd itt, főleg azokét, amiket kipróbáltam. TáplálMinden a személyes tapasztalataimat fogja tükrözni. Tudományos magyarázatok és statisztikák/tanulmányok, technikák lesznek részei ennek, mindezt élvezhető és főleg érthető formában.

Csütörtökön lesz a napja a mentális egészségnek, ebben az én utamat követheted, hogy hogyan változom és változtatok, miket tanultam eddig és mik azok a technikák, ötletek, amivel pozitív irányban formálhatod gondolkodásod és érzelmeid. A motivációs trénerek, meditáció, odafigyelés hatalma és amit el tudunk érni velük. 

Szombati nap a takarításé, a kertté. Nálunk az idei év egyik nagy családi fogadalma volt, hogy vegyszer- és hulladék nélküli háztartást vezessünk. Ez persze rögtön az elején bukik egy kicsit, mivel 10 év után idén költözünk haza Írországból. De a törekvés attól függetlenül megvan és csak azért, mert nem sikerül tökéletesen, nem adjuk fel. Kipróbált bevált és nem-bevált receptek, egyszerű technikák posztja lesz ez, háztartás, kert, minden, ami az én felfogásom szerint még nagyon is az egész-ség része.

Egy kérés. Felejtsd el a mérleget. Csak egy kicsit. Addig, amíg úgy állsz rá, hogy előre félsz a megjelenő számtól és utána a napod hátralevő részét azzal töltöd, hogy rágod magad rajta. Nem éri meg. Mindent megteszek, hogy segítsek elérni neked is azt az érzelmi nyugalmat, ami -bár sokat kell dolgoznom rajta a mai napig- segít kiegyensúlyozott és inkább elfogadó (semmint ítélkező) maradni!